2014. január 18., szombat

Csókot NE vegyenek..

Egyetlen csók… mégis mindent fenekestől felforgat…
Amikor az iskola Tavaszi Karneválján Elle csóksátrat nyit, úgy hozza a sors, hogy az ajka összeforr Noah-éval, és ettől Elle élete fenekestől felfordul. Románcuk azonban korántsem mesébe illő, és Elle joggal tart attól, hogy előbb-utóbb összetörik a szívét… Vajon elnyeri végül Elle a boldogságát?

„Stephanie Mayer 17 éves utódja” – velvet.hu

A Kissing Booth a legnagyobb szenzáció a Wattpad-en: eddig 19 millióan olvasták, és 40 ezren szóltak hozzá. A könyv elnyerte a legnépszerűbb tiniregénynek járó Watty Award-díjat.

A könyv és én
Megtetszett a fülszöveg, és megtaláltam a könyvtárban.

Történet
Rochelle Evans és legjobb barátja, Lee gondban van: nem tudják, mivel készüljenek a karneválra. Végül hihetetlenül okos főhősnőnk agyából kipattan a tökéletes ötlet: nyissanak csóksátrat. De mielőtt ezt megtennék, elmennek bulizni. Majd utána megint lesz egy buli, aztán a végén még bónuszként egy bált is kapunk: mindezt megforgatjuk nyálban, hülyeségben és unalomban. Erről a sztoriról nem tudok többet mondani, mert nem történik semmi! És ha még ez lenne a legnagyobb baj...

Véleményem
Nem ringattam magam illúziókba, nem vártam világmegváltást ettől a könyvtől. Egy könnyed olvasmányt vártam, aminek tetszett az alapötlete. És a csóksátras jelenetig nem is volt semmi bajom. De utána...Egyrészt, nem érdekel, hogy Beth Reekles Stephenie Meyer 17 éves utódja, attól még ez a csaj NAGYON rossz üzenetet közvetít. És különben is, mitől lenne Stephenie Meyer utódja? Mert írt egy könyvet? A történet semmiben se hasonlít Meyer regényeihez...Nem látok ebben se logikát, se érdemet. Másrészt, meg kell hogy mondjam, ez nem egy vastag könyv. Csak 300 oldalas, én mégis 1 hétig olvastam. Azért, mert ha arra gondoltam, hogy van időm olvasni, és hogy mit olvasok, semmi kedvem nem volt olvasni. Úgy éreztem, a semmiről olvasok. Bevallom, még az is megfordult a fejemben, hogy félbehagyom, de aztán eldöntöttem, hogy írok róla  blogon és nem akartam 150 oldalról írni, hátha a további 150 oldal hihetetlenül király, és valami értelmes lesz ebből. Hát nem jött össze... Logikátlan katyvasz az egész, a szereplők hihetetlenek. Na most, hogy példákat is mondjak, elvileg a mi drága Rochelle-ünk nagyon okos (?), NAGYON szép és MINDEN, ismétlem, MINDEN hímnemű egyed vele akar közelebbi kapcsolatot teremteni. Ennek ellenére még soha nem randizott és nem csókolózott senkivel, de ez fel se tűnik neki. Teszem azt, ha én ilyen szép és okos és tökéletes és satöbbi lennék, mint fantasztikus főhősnőnk, nekem kicsit fura lenne, hogy egy srác se akarna velem randizni. Talán elkezdenék gondolkodni, hogy miért? De persze most Rochell-ről beszélünk... És hogy fent említett bájos tulajdonságai ellenére miért nincs pasija Rochelle-nek? Mert Noah -akivel még véletlenül se bírják egymást, és ezt minden oldalon leírja- elüldözi a pasikat! Mert azok csúnya, gonosz disznók, és egyikük se lehet egy kedves srác, aki nem Rochelle bugyijába akar bejutni. Az írónő feminista, vagy mi? Tény és való, vannak disznó pasik, és igen, őket jobb elkerülni, de azért ne mondja nekem, hogy minden tini srác az. Főleg minden tini srác, aki Rochelle-re hajt.  A másik kedvencem: bármi baj van, az biztos nem Rochelle hibája. De komolyan! A csaj hazudott a legjobb barátjának- akit mellesleg testvéreként szeret, és nem akar elveszíteni-, de ki a hibás? NOAH! Mert ő vette rá szegény, ártatlan, tökéletes Rochelle-t a hazugságra! Rendben, ez hagyján, de miután Lee megbocsát Rochelle-nek, a csaj ÚJRA hazudik neki! De ennek ellenére ő szereti Lee-t, ő a legjobb barátja és ő nem akar fájdalmat okozni neki, és nem ő  hibás. Ez aztán hihető! A vége, na az is csodás lett! Gonosz leszek, és lelövöm a hihetetlenül kiszámítható végét: Noah végül szerencsétlenül belefullad a nyáltengerbe és a klisékbe, majd egy teljesen más karakter lesz, aki boldogan él Rochelle-lel és mindenki boldogan él és egyszarvúak siklanak el a szivárvány felett... Félreértés ne essék, nincs nekem semmi bajom a boldog véggel, de például az, hogy egy karaktert mintha kicseréltek volna, minden magyarázat nélkül, meg amúgy is tudtuk, hogy a jó-kislány-beleszeret-a-rossz-fiúba történet így végződik, tehát ez a könyv nem szólt SEMMIRŐL és teljesen felesleges volt.

Beth Reekles
Szereplők
Rochelle, a mi kis drága főhősünk nem véletlenül érdemelte meg 2013 legrosszabb főhősnőjének kijáró megtisztelő címet. A csaj hülye, értelmetlen döntéseket hoz, nem becsüli meg, amije van, tele van ellentmondásokkal. Ezek után minden tiszteletem a családjának és a barátainak, hogy kibírják vele...
De térjünk is át a sztori rosszfiújára, aki nem is olyan rossz: Noah. Röviden tömören: pszichológiai eset. Pont. De komolyan. A srác azért rosszfiú, mert verekszik,meg motorral jár, meg olyan pletykák terjednek róla, hogy minden csajt megfektet. Halkan megjegyzem, erről a dologról nem derült ki, hogy igaz-e vagy sem. De térjünk vissza a verekedésre. Csak úgy random elkezd verekedni. Ennyi. Nem derült ki, hogy miért, mire vezethető vissza, semmi magyarázat, csak verekszik, és nem, ez így nem menő, meg nem dögös pasi, hanem pszichológiai eset meg dühroham terápia. Én szeretem a verekedős rosszfiúkat, de legyen rá okuk! Ott van például Travis a Gyönyörű sorscsapásban: ő is verekszik, de megvan az oka rá, és attól, hogy az érzelmesebb oldala előbukkan, nem lesz más személyiség, mert rajta látszott, hogy neki van olyanja csak nem mutogatja. Noah meg csak egyszer rosszfiú, utána meg nyálgép.
És a kapcsolatuk? Kedvenc témám. Nevetséges, hihetetlen, ráadásul kiröhögi az igaz szerelmet. Felvázolom nektek (akit még eddig nem riasztottam el az elolvasástól, annak ez SPOILER lehet): Noah és Rochelle csókolóznak a karneválon, aztán csókolóznak egy hétig kb. és szerintük ez egy kapcsolat! Jézusom! De ez nem minden: Rochelle egy csomószor hangoztatja hogy ő az igazira vár, hogy elveszítse a szüzességét, és hogy nem szereti Noah-t, de egy hét csókolózás után, meg anélkül ismernék egymást, lefekszik Noah-val, mert miért ne, ha ő olyan JÓL érzi magát Noah-val. Jól érzi magát?? És ennyi elég, hogy lefeküdj vele, mikor elvileg neked fontos az első alkalom... Ki hiszi ezt el? Én nem, az biztos. Ennél a jelenetnél egyébként a nőcsábász Noah erkölcsösebbnek tűnt, mint Rochelle... Amúgy az írónő nagyon okosnak hiszi magát: azt hiszi, hogyha Noah és Rochelle régóta ismerik egymást, mert ugye Lee Noah bátyja és Rochelle barátja, akkor nem kell kiépíteni a kapcsolatukat. HÁT DE! Rochelle ráadásul még meg is említi, hogy nem is ismeri igazán Noah-t. De azért kockáztatja a kapcsolatát a legjobb barátjával, odaadja szüzességét a srácnak, akit nem is ismer! Köszönjük szépen, kedves Beth, hogy ezt a fontos üzenetet megosztottad a tinilányoknak, és erre buzdítod őket! -.- És én megértem, hogy csak 17 éves az írónő, és nem tud olyan jól kiépített szerelmi kapcsolatot írni, de könyörgöm, akkor ne a szerelmi szál legyen a fő elem a regényében!
Lee, szerencsétlen micsoda hülyékkel van körülvéve. Az egyetlen értékelhető valami a könyvben az ő meg a barátságuk Rochelle-lel. Az hihető, és szépen ki van építve, ráadásul én is hiszek a fiú-lány barátságban.
Többi karakter? NINCS! Mármint persze, vannak nevek, meg státuszok, de egy értékelhető karakter sincs mögöttük. Ez egy másik okos húzása Reekles kisasszonynak: legyen a főszereplőknek egy rakás haverjuk, és akkor nem kell mindegyiknek személyiséget adni! Ezt nevezem! De komolyan, például Rochelle apja, meg az öccse teljesen felesleges szereplők, a nevükre se emlékszek...

Összességében egy nagy csalódás volt számomra, sok fejemet-a-falba-veréssel. Ha lehet, csókot SEMMIKÉPP se vegyetek...

Borító: Illik a sztorihoz, de szerintem ronda.
Kedvenc szereplő: Lee
Kedvenc idézet: nincs
Kedvenc jelenet: Lee és Rochelle néhány jelenete

Kiadó: Manó Könyvek, 2013
Ár: 2990 Ft
Oldalszám: 304 oldal
Műfaj: YA
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: egyedi kötet





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése